alcím

TRUE STORY: Egy bichon havanese története

2012. január 2., hétfő

Mi vagyunk a rafinált állatkínzók


Hát, igen... Az írásos beleegyezés a szomszédoktól felér egy közvélemény-kutatással. Egyébként ma Magyarországon nincs ilyen szabály, törvény mittudommi, hogy beleegyezés kéne íratni bárkivel is. A közös képviselő is tudja, mi is tudjuk. Aztán mégiscsak íratni kell, ilyen tessék-lássék papírt: elvileg a mi érdekünk. Viccesre is igyekeztem venni a szövegét. 5-ből 4-szer osztatlan siker. Bezzeg J. néni (életkor valahol a 80-90 között), akinek évek óta mosolyogva cipeljük a szatyrait a lépcsőn, ő ugyan alá nem ír semmit. De semmit. Mindegy, mi van odaírva, öreg ő, de nem bolond, nem hagyja magát átvágni (?!), van ő olyan ravasz (?!), mint mi (??). Amúgy is állatkínzás és satöbbi. Nem és nem.

Hát jó. Amúgy sem volt szükség a beleegyezésre, nem is kaptuk meg. Rend a lelke mindennek, nemde?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése