alcím

TRUE STORY: Egy bichon havanese története

2012. január 30., hétfő

Első éjszaka

Hangos volt és kevés alvással telt. Pont úgy, ahogy azt az összes szakirodalom és tapasztalt ismerős elmondta. Kb. éjfélre merítettük le az elemeit, és eltettük szundizni a kennelbe, és mi is lefeküdtünk. Kb. 1 és 2 között hatalmas hangon visítozott és nyítt :)) Párszor rászóltam, hogy "tss" vagy "nem szabad". Sokszor úgy éreztem, csak még hangosabb lesz tőle. Hát hagytam... (szegény szomszédok). Kb. 5 perc után csend lett.
Fél négykor megelőzve a bajt, hallottam, hogy ébren van, de még nem visított, kivettem a kennelből és kivittem játszani. Nem várható el egy ilyen picur kutyától, hogy átaludja az éjszakát, ezért az új erőre kapott elemeket 40 percnyi játékkal próbáltuk lemeríteni ketten. Kb. sikerült is. Kennel, utána picike éles hangú sírás, ismét kb. 5 perc (bocsi, szomszédok) ... és alvás háromnegyed hétig. Ekkor ébresztő, kaja, játék...
Hogy ez mennyit pisil?! Te jó ég. Jelen arányunk: kb. 10 pisiből 4 a pelenkára. A kakát háromrészre vágtuk, mert 3x léptem közbe: előtte, még időben (onnan lehet tudni, hogy pörög, mint egy félőrült, pattog meg hempereg) pelusra téve: semmi. Majd az ajtóhoz megy, és tolja is. Felkapom, pelusra teszem: semmi. Ismétlődik, ajtóhoz szalad, kábel. Pelusra teszem, elszalad, kábel. Ugyanilyenek vannak a pisi körül is. Amint felkapom a guggolásából, már el is felejti, mit akart. Ma már 2x fel lett mosva a padló. Domestosszal, ami azt eredményezte, hogy a macska meghempergett a félnedves csempén, a kutya pedig 3 percen belül rápisilt. Ihajjj :))

... és mi van most? Hát mindkettő itt alszik a szobában, én meg a magam kb. 5 átaludt órájával próbálok ember lenni.
Nem merek fotózni, mert még felébred. Legyen itt egy "művészi" vagy egyszerűen csak bemozdult kép a két pajtiról:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése